Neumann János

Budapest, 1903. december 28. Washington D.C., 1957. február 8.

  Margittai Neumann János Lajos volt a teljes neve és a világ John von Neumann-nak ismerte. Már a gimnáziumi évei alatt hivatásos matematikusnak számított. 1921-ben egyszerre kezdte meg tanulmányait Budapesten a Tudományegyetem bölcsészkarán és a berlini egyetemen. 1926-ban doktorált matematikából itthon és ugyanabben az évben kapta meg vegyészmérnöki diplomáját Berlinben. Ezután a legtekintélyesebb egyetemeken tanított.

 

  Az Amerika Egyesült Államokban részt vett a Los Alamosban folyó, az atombombával kapcsolatos kutatásokban. 1955-ben a legmagasabb kormány megbízatást kapta meg, kinevezték az Atomic Energy Commission (Atomenergia Bizottság) tagjává, ahol összesen öten dolgoztak.

 

  A kvantummechanika matematikai problémáival foglalkozott és ért el korszakalkotó eredményeket (1932). Megalkotta a játékelméletet, és a halmazelmélet egyik megalapozója. A lökéshullámok tanulmányozásakor kapott rendkívül bonyolult egyenletek sok numerikus számolást igényeltek. Ennek hatására erosödött meg benne a számítógépek szükségessége. Bekapcsolódott az ENIAC és EDVAC programba és késobb maga is vezetett fejlesztéseket ezen a területen. Ő javasolta a belső programvezérlés és a kettes számrendszer alkalmazását.

 

  Az elektronikus számítógépek logikai tervezésében kiemelkedő érdemeket szerzett. Ennek alapvető gondolatait - a kettes számrendszer alkalmazása, memória, programtárolás, utasítás rendszer - Neumann-elvekként emlegetjük. Ő irányította az EDVAC - az első olyan számítógép, amely a memóriában tárolja a programot is - megépítését 1944-ben, amelyet 1952-ben helyeztek üzembe. A számítógépnek köszönhetően világszerte óriási tekintélye lett. Ennek a számítógépnek a terve és az ő továbbfejlesztett elmélete (Neumann-elv) alapján készülnek a mai számítógépek is. Együtt dolgozott sok más amerikai magyar emigráns tudóssal is e téren, akik szintén szerepet vállaltak a számítástechnika fejlődésében. Ezek közé sorolható Kemény János (1926-1992), aki a Dartmouth Kollégium rektoraként kötelezővé tette a számítógépek (terminálok) használatát a bölcsész és jogi karon is, és e célból megalkotta az elvont gépi programozás helyett a BASIC nyelvet. Szintén Kemény János nevéhez fuzodik az osztott idejű számítógép hálózat is, melyet az IBM elso Robinson-díja ismert el. Szilárd Leóval is kollaborált, Ő vezette be az információ elemi kvantumát (igen/nem), amit ma a bit néven ismerünk, illetve nem hagyható ki e listáról a Time hetilap által 1997-ben az év emberének nevezett Andrew Grove (Gróf András) pedig az INTEL vezéreként évente megtöbbszörözte a mikroprocesszorok sebességét.

 

Copyright © Vajdasági Módszertani Központ Nagybecskerek | Designed by Zombori Tibor