TELLER EDE

Budapest, 1908. január 15. - Stanford, Kalifornia, 2003. szeptember 9.

 Teller az Osztrák-Magyar Monarchiában született, Budapesten. Apja Teller Miksa, jónevű ügyvéd.

 

  1925-ben, a "Mintagimnáziumban" (a mai ELTE [[Trefort Ágoston Gyakorlóiskolában) érettségizett(akkor még Budapesti M.Kir.Középiskolai Tanárképző) , ugyanott ahol (Lord) Balogh Tamás, (Lord) Káldor Miklós, Kármán Tódor, Kürti Miklós, Lax Péter, Polányi Mihály, Kálmán Mór is diák volt. Még Budapesten ismerkedett össze késobbi "mars-lakó" barátaival, Neumann Jánossal, Szilárd Leóval, Wigner Jenővel.

 

  Azt vallotta később, hogy a tudományos sikereit annak köszönhette, hogy a magyar nyelv volt az anyanyelve, máskülönben "csak egy középszintű középiskolai tanár" lett volna belőle.

 

  A matematika iránt érdeklődött, de apja azt tanácsolta neki, legyen vegyészmérnök, mert azzal pénzt is lehet keresni, ezért beiratkozott a Budapesti Műszaki Egyetemre. 1926. január 2-án után hagyta el az országot, részben a Horthy-korszak Numerus clausus törvénye miatt.

 

  Karslruhéban kémiát és matematikát tanult. 1927-ben itt beszélt Hermann Mark professzor a kvantummechanikáról, mint a kémia alapjáról. Ennek hatására nyergelt át azután a fizikára. 1928 tavaszán Münchenben Arnold Sommerfeld mellett tanult. Ebben az évben elveszítette lábfejének egy részét egy villamosbalesetben. 1928 őszén már Lipcsében tanult, ahol Werner Heisenberg volt a professzora. Nála írta meg doktori értekezését az ionizált hidrogénmolekula gerjesztett állapotairól, amit 1930-ban védett meg.

 

  Ezután először molekulaspektroszkópiával foglalkozott, legismertebb eredménye a Jahn-Teller-effektus (1937). Göttingába ment, ahol a késobbi Nobel-díjas James Franck tanársegéde lett. 1933-ban Pöscllel közösen kidolgozta a hajlítási mozgások leírására szolgáló Pöschl-Teller potenciálfüggvényt. Utána Magyar Állami Ösztöndíjjal Rómában Enrico Fermi, majd Rockefeller-ösztöndíjjal Koppenhágában Niels Bohr mellett dolgozott. Itt találkozott először az Ukrajnából menekült George Gamow-val, akivel nagy motorkerékpár túrákat tett.

 

  Külföldi tartózkodása idején nyaranta végig hazajárt és 1933-ban feleségül vette ifjúkori szerelmét Harkányi Micit. Ez kiváltotta a Rockefeller-alapítvány ellenszenvét: nem fogunk nászutat szponzorálni.

 

  Két évet töltött a Göttingeni Egyetemen és 1934-ben elhagyta Németországot a Zsidó Kimenekíto Tanács segítségével. Rövid angliai tartózkodás után 1935-ben Gamow hívására az Egyesült Államokba emigrált, ahol a George Washington Egyetemen tanított, ahol Gamow professzor lett. Ekkoriban sok európait hívtak az Egyesült Államokba, hogy megtanítsa a kvantummechanikát az amerikai diákoknak és professzoraiknak. Teller figyelmét Gamow a magfizika felé terelte. 1938-ban együtt dolgozzák ki a termonukleáris fúzió elméletét. A béta-bomlás nukleonspint átfordító Gamow-Teller-átmenetének leírása is közös munkájuk. P.H. Emmettel közösen értelmezte a nempórusos szilárd felületeken lejátszódó többrétegű adszorpció jelenségét. Azóta az ilyen felületeket Brunauer-Emmett-Teller felületeknek (BET-felület) hívják.

 

  1939-ben a Gamow és Teller által szervezett washingtoni elméleti fizikai konferencián jelentette be Bohr a maghasadás felfedezését. Ekkor New Yorkban, a Columbia Egyetemenen dolgozott, ahol Szilárd Leó is. Mivel Szilárd nem tudott autót vezetni, ő vitte el Einstein-hez, hogy egy Roosevelt elnökhöz írt levelet mutasson neki, ami azután Einstein-levél-ként vált ismertté. Az 1941. december 7-i Pearl Harbor-i támadás után felgyorsultak az események és Chicagóban Teller Fermi mellett dolgozott az első atomreaktor megépítésén. Itt adta neki Fermi az ötletet, nem lehetne-e egy atombombával termonukleáris nukleáris fúziót beindítani. Teller ezután kezdett gondolkodni a szuperbombán.

 

  A chicagói reaktor 1942 sikeres decemberi beindítása után Tellert meghívták a Manhattan-tervbe. A hiroshimai bomba ledobását talán, a nagaszakiét biztosan feleslegesnek tartotta.

 

  1945-ben tagja a Reaktorbiztonsági Bizottságnak, 1947-tol elnöke. Felismerte az urán-grafit-víz típusú reaktorok veszélyforrását (Teller-Effektus) és sikerült leállíttatnia az olyan grafitos reaktorok muködtetését, mint amilyen például a Csernobili erőmű. Csernobilban többek között Teller-effektus vezetett a katasztrófához. Részt vett az inherensen biztonságos (bolond-biztos) TRIGA reaktorok kifejlesztésében.

 

  1952-ben a Los Alamos-szal elégedetlen Teller kezdeményezésére is létrehozták a kaliforniai Lawrence Livermore Nemzeti Laboratóriumot, aminek egy időre igazgatója lett. Stanislav Ulam módosításával (deutérium helyett deutérium és trícium keveréke) 1952-ben végrehajtották az első sikeres hidrogénbomba kísérletet.

 

  Szülei és Emmi húga Magyarországon maradtak. Húgának férje és édesanyjának bátyja 1944-ben a Holocaust áldozata lett, a többiek a pesti gettóban érték meg a felszabadulást. Édesapja 1950-ben meghalt, édesanyját, húgát és unokaöccsét 1951-ben kitelepítették Tályára, ahonnan másfél év múlva térhettek vissza Pestre, de lakásukat elvették. Unokaöccse 1956-ban elhagyta az országot. Szilárd Leó 1958-ban rá akarta beszélni, hogy menjen el Moszkvába vele a Pugwash Konferenciára, hogy beszélhessenek a szovjet atomfizikusokkal a nukleáris leszerelésről. Ő azonban elutasította, rokonai magyarországi fenyegetettségére hivatkozva. Ezt Szilárd elmondta Moszkvában a szovjeteknek és a magyar küldöttnek, Jánossy Lajosnak is, mint abszurd dolgot. Három hét múlva édesanyja és húga megkapta az útlevelet és találkozhatott Tellerrel San Francisco-ban. Szilárd levélben köszönte meg a segítséget Jánossynak.

 

  1962-ben Kennedy elnöktől Fermi-díjat vehetett át a kémia és a fizika terén elért eredményei, a termonukleáris kutatásban játszott vezető szerep és a nemzetbiztonság erősítése terén végzett munkájának elismeréseként. A Reagan-Gorbacsov puhatolózások idején Reagant határozottan biztatta, ne engedjen a csillagháború kérdésében, mert a szovjeteknek nincs ilyen elektronikájuk.

 

  1936 után 1990-ben járt újra Magyarországon, s utána minden évben hazalátogatott. 1994. április 23-án Göncz Árpád köztársasági elnöktől Magyar Köztársasági Érdemrendet vehetett át. 1997-ben megkapta az akkor elsőként kiosztott Magyarság Hírnevéért kitüntetést. Az Orbán-kormány idején az első Corvin-lánc birtokosok egyike lett.

 

Copyright © Vajdasági Módszertani Központ Nagybecskerek | Designed by Zombori Tibor