Gábor Dénes

1900 - 1979

 

  "A JÖVOT NEM LEHET ELŐRE MEGJÓSOLNI, DE A JÖVŐNKET FEL LEHET TALÁLNI".

 

  Gábor Dénes (Dennis Gabor) (Budapest 1900. június 5.- London 1979 február 9.) természettudós, villamosmérnök, Nobel-díjas feltaláló, a Royal Society rendes (1956.), az MTA tiszteletbeli tagja (1964.), a Brit Birodalmi Rend lovagja (1970.), a National Academy of Sciences (USA) külso tagja (1973.), a Southamptoni (1970.), a Delft-i (1971.), a Surrey (1972.), a City-i (1972.), a Londoni (1973.), és a Columbia-i (1975.) egyetem díszdoktora.

 

  1944-ben "Az elektronmikroszkóp" című könyvében az optikai lencsék aberrációját analizálja, s felvillantja az egyes atomok "látásának" lehetőségét. Kutató tevékenysége során felismeri a kis nyomású neongáz, higanygőz és nátriumgőz plazmaállapotának számos törvényszerűségét. A második világháborút követő években kezd az elektronmikroszkópiával és általában a szabad elektronok külső térbeli mozgásával foglalkozni.

 

  Gábor Dénes 1949-tól a londoni Imperial College-ban ad elő elektronikát. 1958-ban az alkalmazott elektronfizika professzorává nevezik ki. Szerkeszt egy Wilson-féle ködkamrát, melyben a részecskék sebessége is mérhető. Alkot holográfiai mikroszkópot, univerzális analóg számítógépet, lapos, színes tv-képcsövet és egy új típusú termionikus átalakítót. Elméleti munkája elsősorban a hírközléselmélet területén jelentös.

 

  1971-ben a holográfia feltalálásáért és lehetöségeinek kiaknázásáért FIZIKAI NOBEL-DÍJAT kap.

 

Copyright © Vajdasági Módszertani Központ Nagybecskerek | Designed by Zombori Tibor