Kertész Imre

Budapest, 1929. november 9.-

  1929, november 9-én született Budapesten. Zsidó származású. 1944-ben Auschwitzba deportálták, majd onnan Buchenwaldba, ahonnan 1945-ben kiszabadult. Miután Magyarországra visszatért, 1948-tól a budapesti Világosság című lapnak dolgozott, de 1951-ben, mikor a lap párthű lett, felmondtak neki. Ezután két évig katona volt, s azóta független íróként él és alkot mint műfordító. Német nyelvű szerzőket fordít, Nietzschét, Hofmannsthalt, Schnitzlert, Freudot, Rothot, Wittgensteint és Canettit, akik mind befolyással voltak művészetére.

 

  1975-ben jelent meg Kertész első regénye, a Sorstalanság, amely auschwitzi és buchenwaldi élményeire épül. Ő maga azt mondja: "Ha egy új regényre gondolok, mindíg Auschwitzr jut eszembe." Ez azonban nem jelenti azt, hogy a Sorstalanság egyszerű értelemben önéletrajzi volna: Kertész azt mondja, hogy önéletrajzi regényformát használt, de regénye nem önéletrajz regény. A Sorstalanságot eloször visszautasították. Mikor a regény 1975-ben végre megjelent, teljes csend fogadta. Ezt a tapasztalatot írta meg Kertész. A Kudarc-ban (2000). Ezt a regényt egy trilógia második részének szokták tekinteni, amelynek első része a Sorstalanság (1975), harmadik része pedig a Kaddis a meg nem született gyermekért (1996). Kaddis a neve annak az imának, amelyet a zsidók a halottaikért mondanak. A Kaddis-ban újra megjelenik Köves György, a Sorstalanság és A Kudarc főszereplője. Elmondja a kaddisát a gyerekért, akit nem hajlandó a világra nemzeni, a világra amely megengendte Auschwitzot.

 

  Az 1992-ben megjelent Gályanapló, egy szépirodalmi formában megírt mű, amely az 1961-91-es éveket fogja át. A változás krónikája (1997) folytatja ezt a belső monológot ; az 1991 és 1995 között készített jegyzetei alapján. Az 1989-es politikai változások után Kertésznek lehetősége volt a nyilános szerepelésre. Előadásai, esszéi három kötetben vannak összegyűjtve : A holocaust mint kultúra (1993), A gondolatnyi csend, amíg a kivégzőosztag újratölt (1998), valamint A száműzött nyelv (2001).

 

  Kertész 1995-ben megkapta a "Brandenburger Literaturpreis"-t, 1997-ben a Kossuth-díjat és a "Leipziger Buchpreis zur Europäischen Verständigung"-ot és 2000-ben a "WELT-Literaturpreis"-t, a "Herder-Preis"-t, 2001-ben a "Ehrenpreis der Robert-Bosch-Stiftung" és 2002-ben a "Hans-Sahl-Preis"-t.

 

 

Művei:

 

Sorstalanság. - Budapest, 1975

A nyomkereső: Két regény. - Budapest, 1977

A kudarc. - Budapest, 1988

Kaddis a meg nem született gyermekért. - Budapest, 1990

Az angol lobogó. - Budapest, 1991

Gályanapló. - Budapest, 1992

A holocaust mint kultúra : három előadás. - Budapest, 1993

Jegyzőkönyv / Kertész Imre ; Élet és Irodalom / Esterházy Péter. - Budapest, 1993

Valaki más : a változás krónikája. - Budapest, 1997

A gondolatnyi csend, amíg a kivégzőosztag újratölt. - Budapest, 1998

A száműzött nyelv. - Budapest, 2001

 

Copyright © Vajdasági Módszertani Központ Nagybecskerek | Designed by Zombori Tibor